Egy állásra régen sem volt garancia, hogy néhány jelentkezés után behívják az embert interjúra. Most viszont sok álláskereső azt érzi, hogy valami alapvetően megváltozott.
Elküldi az önéletrajzát tíz helyre. Aztán húszra. Harmincra. Sokszor még egy automatikus elutasítás sem érkezik.
Könnyű ilyenkor arra gondolni, hogy nincs elég tapasztalatunk, túl öregek vagyunk, túl fiatalok vagyunk, rossz helyen keresünk, vagy egyszerűen nincs szerencsénk.
Pedig sok esetben ennél egyszerűbb a helyzet: túl sok jelentkező próbál egyszerre átjutni ugyanazon a szűk ajtón.
A HRPortal nemrég arról írt, hogy egyre hosszabbra nyúlhat az álláskeresés, és ma már egyáltalán nem szokatlan, ha valaki hónapokig nem talál új munkahelyet. Nemzetközi adatok is hasonló irányt mutatnak: egy-egy meghirdetett állásra jóval több jelentkezés érkezik, mint néhány évvel ezelőtt.
Ez pedig teljesen megváltoztatja azt is, hogyan érdemes jelentkezni.
Nagy cégnél rendszer, kisebb cégnél ember szűr
Egy nagyobb cégnél előfordulhat, hogy az önéletrajz először egy toborzási rendszerbe kerül. Ezeket gyakran ATS-nek nevezik. A rendszer segít a HR-eseknek kezelni a sok száz vagy akár több ezer pályázót, keresni közöttük, előszűrni bizonyos feltételek alapján, és áttekinteni a jelentkezéseket.
Sokan ezért azt gondolják, hogy a probléma kizárólag az ATS.
Pedig egy kisebb cégnél, ahol esetleg nincs ilyen rendszer, nagyon hasonló dolog történik – csak ember végzi.
Lehet, hogy egy HR-es ül ötven önéletrajz előtt. Lehet, hogy egy cégvezető nézi át őket este. Vagy az a szakmai vezető kapja meg a jelentkezőket, akinek közben a saját munkáját is el kell végeznie.
Egyikük sem fog tíz percig tanulmányozni minden egyes önéletrajzot.
Ha első ránézésre nem derül ki, hogy miért lehet érdekes a jelölt az adott munkára, könnyen továbblépnek.
És itt kezdődik az igazi probléma.
A tapasztalat megvan – csak nem látszik
Nem feltétlenül az a baj, hogy valakinek nincs megfelelő tapasztalata. Sokszor egyszerűen nincs jól látható helyen.
Vegyünk egy hétköznapi példát.
Egy cég olyan projektvezetőt keres, aki dolgozott ügyfelekkel, több csapat munkáját koordinálta, kezelt költségvetést és komplex projekteket vitt végig.
A jelentkező mindezt csinálta korábban.
Az önéletrajzában mégis csak ennyi áll:
„Projektek koordinálása, ügyfélkapcsolattartás, adminisztratív feladatok.”
Nem hazugság. Nem is feltétlenül rossz megfogalmazás.
Csak éppen nem derül ki belőle, hogy az illető tízfős csapattal dolgozott, több országot érintő projektet vitt, vagy rendszeresen egyeztetett nagy ügyfelekkel.
A tapasztalat ott van. Csak el van rejtve.
Ugyanaz az önéletrajz húsz különböző állásra?
Ez különösen akkor válik problémává, amikor valaki ugyanazzal az önéletrajzzal jelentkezik húsz különböző állásra.
Elsőre logikusnak tűnik. Az ember szakmai múltja végül is nem változik egyik napról a másikra.
Csakhogy két hasonló nevű állás mögött is egészen más elvárások lehetnek.
Az egyik munkáltatónak a vezetői tapasztalat a fontos. A másiknak az ügyfélkapcsolat. A harmadik konkrét technológiát, iparági ismeretet vagy nyelvtudást keres.
Nem az önéletrajz tartalmát kell minden alkalommal újra kitalálni. Inkább azt kell eldönteni, hogy a meglévő tapasztalatból mi legyen az, amit az adott állásnál előre teszünk.
Ezért talán már nem is az a legjobb kérdés, hogy „Jó az önéletrajzom?”, hanem az, hogy: „Ebből az önéletrajzból látszik, hogy jó lehetek erre a konkrét állásra?”
Az AI-val ma már könnyű jó szöveget írni
Az AI megjelenése közben még tovább változtatta a helyzetet.
Ma néhány perc alatt lehet szépen megfogalmazott szakmai összefoglalót írni. Lehet motivációs levelet készíteni, kijavítani a helyesírást, vagy akár teljesen újrafogalmazni egy önéletrajzot.
Ez önmagában hasznos.
Van viszont egy mellékhatása is: egyre több önéletrajz kezd nagyon hasonlóan hangzani.
„Eredményorientált szakember.”
„Kiváló kommunikációs képességek.”
„Dinamikus, proaktív csapatjátékos.”
Ezekkel önmagában nincs semmi baj. Csak amikor húsz másik jelentkező is majdnem ugyanezt írja, nem sokat segítenek a kitűnésben.
Az AI akkor válik igazán érdekessé, amikor nem egyszerűen szebb mondatokat gyárt, hanem segít észrevenni valamit.
Például azt, hogy egy álláshirdetésben újra és újra előkerül az ügyfélkapcsolat, miközben a jelentkező önéletrajzában alig esik róla szó – pedig valójában évek óta ügyfelekkel dolgozik.
Vagy azt, hogy egy fontos szakmai tapasztalat megvan, de egy tíz évvel ezelőtti pozíció alján, két sorban elrejtve.
Ebből az ötletből született a CVDoki
Ebből a gondolatból indult a CVDoki is.
Nem egy olyan eszközt akartunk készíteni, ami kitalál egy „jobb” jelöltet az ember helyett.
Az alapötlet ennél egyszerűbb volt: tegyük egymás mellé az önéletrajzot és azt az álláshirdetést, amelyre valaki ténylegesen jelentkezni szeretne.
Hol illeszkedik jól a kettő?
Mi az, ami hiányzik?
Mi az, ami megvan, de az önéletrajzból nem igazán látszik?
Mit hangsúlyozna egy HR-es vagy egy vezető, ha csak fél perce lenne eldönteni, érdemes-e tovább olvasnia?
A CVDoki ezekre a kérdésekre próbál választ adni. Összeveti az önéletrajzot az álláshirdetéssel, megmutatja az illeszkedést, és segít abban is, hogy a jelentkező az adott pozícióhoz igazítsa az önéletrajzát.
Fontos, hogy ennek nem arról kell szólnia, hogy valaki olyan tudást vagy tapasztalatot írjon magának, amivel nem rendelkezik.
Pont fordítva.
Az lenne jó, ha ami valóban megvan, az nem veszne el egy általános, minden álláshoz ugyanúgy elküldött önéletrajzban.
Több jelentkezés vagy jobb jelentkezés?
Sok álláskereső ilyenkor ösztönösen a mennyiséget növeli.
Ha húsz jelentkezésből nem lett semmi, elküld ötvenet.
Ez néha működhet. De nem biztos, hogy mindig ez a legjobb stratégia.
Lehet, hogy tíz alaposabban kiválasztott állás és tíz hozzájuk igazított jelentkezés többet ér, mint ötven olyan pályázat, amelyből a munkáltató csak nehezen tudja kitalálni, miért pont az adott jelöltet kellene behívnia.
A megfelelő tapasztalat természetesen továbbra is a legfontosabb.
De amikor sok ember pályázik ugyanarra az állásra, már nem elég, hogy valaki jó jelölt legyen.
Annak is gyorsan látszania kell, hogy miért.
A CVDoki egy magyar álláskeresőknek fejlesztett szolgáltatás, amely az önéletrajzot az adott álláshirdetéssel összevetve segít feltárni az erősségeket, a hiányzó vagy kevésbé hangsúlyos területeket, és az adott pozícióhoz igazítani a jelentkezést.